The Daily Audio Bible
Today's audio is from the CSB. Switch to the CSB to read along with the audio.
Bárák legyőzi Siserát
4 Izráel fiai Éhúd halála után ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr.
2 Ezért odaadta őket az Úr Jábínnak, Kánaán királyának a kezébe, aki Hácórban uralkodott. Hadseregparancsnoka Sisera volt, aki Haróset-Gójimban lakott.
3 Ekkor segítségért kiáltottak Izráel fiai az Úrhoz, mert Jábínnak kilencszáz vas harci kocsija volt, és húsz esztendeig keményen sanyargatta Izráel fiait.
4 Abban az időben Debóra prófétanő, Lappídót felesége volt a bíró Izráelben.
5 Debóra pálmája alatt szokott tartózkodni Rámá és Bétel között, az Efraim-hegyvidéken, ide jártak fel hozzá Izráel fiai, hogy ítéletet hozzon.
6 Elküldött Bárákért, Abínóam fiáért, és elhívatta Kedes-Naftáliból. Azt mondta neki: Ezt parancsolja az Úr, Izráel Istene: Menj, vonulj a Tábór hegyére, végy magad mellé tízezer embert Naftáli fiai és Zebulon fiai közül!
7 Én pedig ellened vezetem a Kísón patakjához Siserát, Jábín hadseregparancsnokát, harci kocsijaival és hatalmas seregével, de a kezedbe adom őt!
8 Bárák azonban ezt mondta neki: Ha velem jössz, elmegyek, de ha nem jössz velem, én se megyek.
9 Debóra azt felelte: Szívesen elmegyek veled, de akkor nem a tiéd lesz a dicsőség azon az úton, amelyen elindulsz, mert asszony kezére adja az Úr Siserát. Azzal fölkelt Debóra, és elment Bárákkal Kedes felé.
10 Bárák pedig Kedesbe hívta Zebulont és Naftálit, és tízezer ember vonult a nyomában; vele ment Debóra is.
11 A kéni Heber különvált a kéniektől, Mózes sógorának, Hóbábnak a fiaitól, és Caanaim tölgyeséig sátorozott, amely Kedes mellett van.
12 Amikor jelentették Siserának, hogy Bárák, Abínóam fia felvonult a Tábór hegyére,
13 Sisera a Kísón patakjához vezényelte összes harci kocsiját Haróset-Gójimból, a kilencszáz vas harci kocsit, és egész hadi népét.
14 Akkor ezt mondta Debóra Báráknak: Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát! Az Úr vonul előtted! Bárák lejött a Tábór hegyéről, és mögötte a tízezer ember.
15 Az Úr pedig megzavarta Siserát összes harci kocsijával és egész táborával együtt Bárák fegyvere előtt annyira, hogy Sisera leugrott hadi szekeréről, és gyalog futott el.
16 Bárák pedig üldözte a harci kocsikat és a tábort egészen Haróset-Gójimig. Sisera egész tábora elpusztult fegyver által, egyetlen ember sem maradt meg.
Jáél megöli Siserát
17 Sisera gyalog futott Jáélnak, a kéni Heber feleségének a sátráig, mert béke volt Jábín, Hácór királya és a kéni Heber háza népe között.
18 Jáél kijött Sisera elé, és ezt mondta neki: Térj be, uram, térj be hozzám, ne félj! - Betért hozzá a sátorba, és ő betakarta egy takaróval.
19 Sisera ezt mondta neki: Adj innom egy kis vizet, mert szomjas vagyok. Erre az asszony kinyitott egy tejestömlőt, inni adott neki, és betakarta.
20 A férfi ezt mondta neki: Állj a sátor nyílásához, és ha jön valaki, és azt kérdi tőled van-e itt valaki, mondd, hogy nincs.
21 Ekkor Jáél, Heber felesége fogott egy sátorcöveket, kezébe vette a pörölyt, halkan bement hozzá, és beleverte a cöveket a halántékába, úgyhogy odaszegezte a földhöz. Sisera ugyanis mélyen aludt, mert fáradt volt. Így halt meg.
22 Amikor Bárák Siserát üldözve odaért, Jáél kiment elé, és azt mondta neki: Gyere, megmutatom neked azt az embert, akit keresel. Bement hozzá, és Sisera ott feküdt holtan, a cövekkel a halántékában.
23 Így alázta meg Isten azon a napon Jábínt, Kánaán királyát Izráel fiai előtt.
24 Izráel fiainak a keze ezután mindjobban ránehezedett Jábínra, Kánaán királyára, mígcsak el nem pusztították Jábínt, Kánaán királyát.
Debóra éneke
5 Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia:
2 Feltámadt az életkedv Izráelben, önként fölkelt a nép, áldjátok hát az Urat!
3 Halljátok, királyok, figyeljetek, fejedelmek! Én most az Úrnak éneket mondok, zsoltárt zengek az Úrnak, Izráel Istenének.
4 Amikor Széírből kijöttél, Uram, amikor Edóm mezején lépdeltél, rengett a föld, csepegett az ég is, vizet csepegtettek a fellegek is.
5 Remegtek a hegyek az Úr színe előtt, még a Sínai is, Izráel Istenének, az Úrnak színe előtt.
6 Anát fia, Samgar idejében, Jáél idejében kihaltak az ösvények; akik útra keltek, rejtett ösvényeken jártak.
7 Hiányzott a vezetés, hiányzott Izráelből, mígnem fölkeltem én, Debóra, fölkeltem én, Izráel anyjaként.
8 Új isteneket választottak, de aztán folyt is a harc a kapuknál, ám pajzs meg dárda nem volt látható a negyvenezernél Izráelben.
9 Szívem Izráel vezetőié, akik önként keltek föl a népből. Áldjátok az Urat!
10 Akik fehér szamarakon nyargaltok, akik szőnyegeken ültök, vagy úton jártok, emlegessétek!
11 Pásztorok hangján az itatóvályúknál, ott csendülnek fel az Úr igaz tettei, vezetésének igaz tettei Izráelben. Így vonult a kapukhoz az Úr népe.
12 Serkenj, serkenj föl, Debóra, serkenj, serkenj, mondj éneket! Kelj föl Bárák, fogd foglyaidat, Abínóam fia!
13 Így jött a dicső maradék, jött az Úr népe a hősökkel hozzám:
14 Az Amálékban gyökeret vert Efraimból valók, utánad Benjámin, a te népeddel együtt; Mákírból jöttek a vezetők, Zebulonból a vezéri pálcát hordók,
15 Issakár vezérei, a Debórával tartók. Issakár meg Bárák a völgybe vonult gyalogságával. Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak.
16 Mért maradtál mégis ülve a karámok között, hallgatva a pásztorfurulyát? Rúben tartományaiban nagy fontolgatások voltak.
17 Gileád a Jordánon túl tanyázik. És Dán mért időzik a hajóknál? Ásér ülve maradt a tenger partján, ott tanyázik öbleinél.
18 De Zebulon halált megvető bátorságú nép, meg Naftáli is a mezőség magaslatain.
19 Királyok jöttek, harcoltak, ugyancsak harcoltak Kánaán királyai Taanaknál, Megiddó vizénél, de egy darab ezüstöt se vehettek el.
20 Az égből harcoltak a csillagok, pályájukról harcoltak Siserával.
21 A Kísón patakja elsodorta őket, az ősi patak, Kísón patakja. - Folytasd lelkem, teljes erővel!
22 Hogy csattogtak a lovak patái, amikor vágtattak vágtató csődörei!
23 Átkozzátok Mérózt - mondta az Úr angyala -, átkozva átkozzátok lakóit, mivel nem jöttek el segíteni az Úrnak, segíteni az Úrnak a hősök közt!
24 De áldott asszony Jáél, a kéni Heber felesége, legáldottabb a sátorlakó asszonyok közt.
25 Vizet kértek, s ő tejet adott, díszes csészében tejszínt hozott.
26 Kezével a cövekért nyúlt, jobbjával a sulykoló szerszámért. Ütötte Siserát, szétzúzta a fejét, betörte, átfúrta halántékát.
27 Lába elé roskadt, elesett, elterült, lába elé roskadt, elesett; ahová leroskadt, ott esett el élettelenül.
28 Az ablakon át kinézett, jajgatott Sisera anyja a rostélyon át: Miért késik annyit, mért nem jön harci kocsija? Mért gurulnak oly lassan hadi szekerei?
29 Legbölcsebb udvarhölgye válaszol, ő meg ismétli magában szavait:
30 Talán zsákmányt leltek, s osztozkodnak rajta, egy vagy két rabnő is jut minden férfinak! Tarka ruha a Sisera zsákmánya, tarka ruha a zsákmánya, egy vagy két tarka, festett kendőt hoz a nyakamra zsákmányul!
31 Így vesszen el, Uram, minden ellenséged! De akik szeretnek, legyenek olyanok, mint a kelő nap az ő erejében. És béke lett az országban negyven esztendeig.
35 Azután ezt kérdezte tőlük: "Amikor elküldtelek titeket erszény, tarisznya és saru nélkül, volt-e hiányotok valamiben?" "Semmiben" - válaszolták.
36 Majd ezt mondta nekik: "Most azonban, akinek van erszénye, vegye elő, ugyanúgy a tarisznyát is; és akinek nincs kardja, adja el felsőruháját, és vegyen.
37 Mert mondom nektek, hogy be kell teljesednie rajtam annak, ami meg van írva: És a bűnösök közé sorolták. Mert ami felőlem elrendeltetett, az most beteljesedik."
38 Erre így szóltak: "Uram, íme, van itt két kard." Ő pedig azt felelte: "Elég!"
A Gecsemáné-kertben(A)
39 Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is.
40 Mikor pedig odaért arra a helyre, így szólt hozzájuk: "Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek."
41 Azután eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott:
42 "Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied."
43 Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt.
44 Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.
45 Amikor az imádkozás után felkelt, odament tanítványaihoz, de a szomorúságtól alva találta őket.
46 Ekkor így szólt hozzájuk: "Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!"
Jézust elfogják(B)
47 Miközben ezeket mondta, íme, sokaság közeledett, amelynek élén Júdás, a tizenkettő egyike haladt, és Jézushoz lépett, hogy megcsókolja.
48 Jézus így szólt hozzá: "Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?"
49 Amikor a körülötte levők látták, hogy mi készül, megkérdezték: "Uram, odavágjunk a karddal?"
50 Egyikük oda is csapott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét.
51 Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: "Hagyjátok abba!" És megérintve a fülét, meggyógyította őt.
52 Majd ezt mondta a főpapoknak, a templomőrség vezetőinek és a véneknek, amikor odaléptek hozzá: "Úgy vonultok ki ellenem kardokkal és botokkal, mint valami rabló ellen.
53 Amikor nap mint nap veletek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet. De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje."
Isten ítélete igazságot teremt
94 URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva!
2 Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!
3 URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni?
4 Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők.
5 Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet.
6 Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat.
7 Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene.
8 Térjetek észhez, ti ostobák a nép közt! Ti esztelenek, mikor jön meg az eszetek?
9 Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?
10 Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert!
11 Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai.
12 Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre,
13 hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját.
14 Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét.
15 Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember.
16 Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben?
17 Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknám.
18 Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem.
19 Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet.
20 Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő?
21 Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik.
22 De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám.
23 Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.
3 A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
4 Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society