Print Page Options Listen to Reading
Previous Prev Day Next DayNext

The Daily Audio Bible

This reading plan is provided by Brian Hardin from Daily Audio Bible.
Duration: 731 days

Today's audio is from the NIV. Switch to the NIV to read along with the audio.

Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
3 Mózes 24:1-25:46

Az örökmécses és a szent kenyerek

24 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:

Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest.

A kijelentés sátrában, a bizonyság kárpitján kívül úgy rendezze el ezeket Áron, hogy estétől reggelig állandóan az Úr előtt legyenek. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre.

A színarany lámpatartóra rakja fel a mécseseket, hogy állandóan az Úr előtt legyenek.

Végy finomlisztet, és süss abból tizenkét lepényt. Kéttized vékából készüljön egy lepény.

Helyezd el azokat két sorban, soronként hatot, a színarannyal bevont asztalra az Úr elé.

Tégy a sorok mellé tiszta tömjént, ez legyen a kenyérnél az áldozat emlékeztető része mint tűzáldozat az Úrnak.

Szombatról-szombatra oda kell rakni az Úr elé állandóan. Örök szövetség kötelezi erre Izráel fiait.

Azután Ároné és fiaié legyen. Szent helyen egyék meg, mert az Úr legszentebb tűzáldozatai közé tartozik. Örök rendelkezés ez.

Istenkáromlás és egyéb bűnök büntetése

10 Egy izráeli asszonynak a fia, akinek az apja egyiptomi volt, Izráel fiaival együtt jött ki, és ennek az izráeli asszonynak a fia meg egy izráeli férfi összeveszett a táborban.

11 Az izráeli asszonynak a fia káromolta az Úr nevét, és átkozódott. Ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómit volt, Dibri leánya, a Dán törzséből.

12 És őrizetbe vették azt, amíg útmutatást nem kapnak az Úrtól.

13 Az Úr pedig így beszélt Mózeshez:

14 Vidd ki az átkozódót a táboron kívülre, és tegyék fejére a kezüket mindazok, akik hallották, azután kövezze meg az egész közösség.

15 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki átkozza Istenét, annak bűnhődnie kell vétkéért.

16 Aki az Úr nevét káromolja, az halállal lakoljon, irgalom nélkül kövezze meg az egész közösség. Akár jövevény, akár bennszülött, meg kell halnia, ha káromolja az Úr nevét.

17 Ha valaki agyonüt egy embert, bárkit is, halállal lakoljon.

18 Aki pedig egy állatot üt agyon, az fizessen az állatért állattal.

19 Ha valaki testi sértést követ el honfitársán, azzal úgy bánjanak, ahogyan ő cselekedett:

20 törést törésért, szemet szemért, fogat fogért. Amilyen testi sértést követett el, olyat kövessenek el rajta is.

21 Aki állatot üt agyon, fizesse meg azt, de aki embert üt agyon, annak meg kell halnia.

22 Ugyanaz a törvény legyen nálatok érvényes mind a jövevényre, mind a bennszülöttre, mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek!

23 Így beszélt Mózes Izráel fiaihoz, azok pedig kivitték az átkozódót a táboron kívülre, és megkövezték. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.

A nyugalom esztendeje

25 Azután így beszélt az Úr Mózeshez a Sínai-hegyen:

Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, legyen nyugalma a földnek is az Úr nyugalomnapjához hasonlóan.

Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át mesd meg szőlődet, és takarítsd be termését.

De a hetedik esztendőben legyen teljes nyugalma a földnek, az Úr nyugalomnapjához hasonlóan. Meződet ne vesd be, és szőlődet ne mesd meg.

Ami az aratás után kihajtott, azt ne arasd le, és metszetlen szőlőd fürtjeit ne szedd le. A nyugalom esztendeje legyen ez a föld számára.

De amit a föld a nyugalma idején terem, táplálékul lesz neked, szolgádnak és szolgálódnak, a nálad tartózkodó napszámosnak és idegennek,

meg jószágodnak és a földeden élő állatoknak. Ez a termés lesz az eledeletek.

A nagy örömünnep éve

Számolj azután hét nyugalomévet, azaz hétszer hét esztendőt, úgyhogy a hét nyugalomév ideje negyvenkilenc esztendő legyen.

Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte.

10 Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek fölszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez.

11 Örömünnep legyen az ötvenedik esztendő. Ne vessetek és ne arrassátok le, ami az aratás után kihajtott; a meg nem metszett szőlőt ne szüreteljétek le.

12 Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését.

13 Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához.

14 Ha valaki elad honfitársának valami eladnivalót, vagy vásárol valamit honfitársától, ne csalja meg egyik ember a másikat.

15 Az örömünnep évét követő esztendők száma szerint vásárolj honfitársadtól, az pedig a termő esztendők száma szerint adjon el neked.

16 Az évek nagyobb számához képest szabd magasabbra az árát annak, amit vásárolsz, és az évek kisebb számához képest szabd alacsonyabbra az árát annak, amit vásárolsz, hiszen a termést az évek számának megfelelően adja el neked.

17 Ne csalja meg senki a honfitársát. Féld Istenedet. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek!

18 Hajtsátok végre rendelkezéseimet, tartsátok meg végzéseimet. Hajtsátok végre azokat, akkor biztonságban lakhattok azon a földön.

19 Megadja gyümölcsét a föld, ehettek jóllakásig, és biztonságban lakhattok rajta.

20 Ha pedig ezt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk, és a termésünket nem takarítjuk be? -

21 én majd rátok árasztom áldásomat a hatodik esztendőben, és három esztendőre való fog teremni.

22 Amikor a nyolcadik esztendőben vetni fogtok, még a régi termésből esztek; egészen a kilencedik évig, amíg beérik annak a termése, a régiből esztek.

A földtulajdon törvénye

23 A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam.

24 Ezért a birtokotokban levő egész földön tegyétek visszaválthatóvá a földet.

25 Ha atyádfia elszegényedik, és elad a birtokából, akkor álljon elő a visszaváltója, a legközelebbi rokona, és váltsa meg magának, amit atyjafia eladott.

26 Ha pedig valakinek nincs kiváltója, de ő maga szert tesz annyira, amennyi elegendő a visszaváltáshoz,

27 vegye számba az eladás óta eltelt esztendőket, a fennmaradó értéket pedig térítse meg annak, akinek eladta, és térjen vissza a birtokára.

28 De ha nincs annyija, amennyit meg kellene térítenie, akkor maradjon az eladott föld a megvásárlójánál az örömünnep évéig. Az örömünnepen azonban váljék szabaddá, és az eladó térjen vissza birtokára.

29 Ha valaki lakóházat ad el egy fallal körülvett városban, legyen az visszaváltható az eladás évének az elteltéig. Egy esztendőn belül válthassa vissza.

30 De ha nem váltják vissza annak az évnek a teljes elteltéig, akkor a kőfallal körülvett városban levő ház véglegesen a vevőé lesz, nemzedékről nemzedékre, nem válik szabaddá az örömünnepen sem.

31 A kőfallal körül nem vett falvak házait a mezei földekhez kell számítani, legyenek visszaválthatók, és váljanak szabaddá az örömünnepen.

32 A léviták városaiban, az ő birtokukban levő városok házai mindenkor legyenek visszaválthatók a léviták által.

33 Ha a léviták közül váltja meg magának valaki, akkor is váljék szabaddá az eladott ház az örömünnepen az ő birtokát képező városban. Mert a léviták városaiban levő házak az ő birtokuk Izráel fiai között.

34 A városaikhoz tartozó mezőket nem adhatják el, mert örökös birtokuk az.

Az elszegényedettek védelme

35 Ha atyádfia elszegényedik, és tönkremegy melletted, segítsd őt, hogy mint jövevény vagy zsellér élhessen melletted.

36 Ne végy tőle kamatot vagy uzsorát. Légy istenfélő, és engedd, hogy éljen melletted atyádfia.

37 Pénzedet ne kamatra add neki, és ne uzsorára adj élelmet.

38 Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy nektek adjam Kánaán földjét és Istenetek legyek.

39 Ha atyádfia elszegényedik melletted, és eladja magát neked, ne végeztess vele rabszolgamunkát.

40 Napszámosként vagy zsellérként legyen nálad, az örömünnep évéig szolgáljon nálad.

41 Azután távozzék el tőled gyermekeivel együtt, és térjen vissza nemzetségéhez. Ősei örökségébe térjen vissza.

42 Mert az én szolgáim ők, akiket Egyiptomból hoztam ki, ne adják hát el őket rabszolgák módjára.

43 Ne uralkodj az ilyenen kegyetlenül, légy istenfélő!

44 Rabszolgáid és szolgálóid a körülötted lakó népek közül valók legyenek, azok közül vásárolj rabszolgát és szolgálót.

45 A közöttetek tartózkodó zsellérek fiai közül is vásárolhattok, meg a köztetek lakó nemzetségekből is, akik országotokban születtek, ezek legyenek a ti tulajdonotok.

46 Örökségül hagyjátok ezeket magatok után fiaitokra, hadd örököljék mint tulajdonukat, dolgoztassák őket örökké. De testvéreiteken, Izráel fiain, egymáson ne uralkodjatok kegyetlenül.

Márk 10:13-31

Jézus megáldja a gyermekeket(A)

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.

14 Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.

15 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba."

16 Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket.

A gazdag ifjú(B)

17 Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

18 Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül.

19 Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat."

20 Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva."

21 Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem."

22 A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

23 Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"

24 A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!

25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni."

26 Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?"

27 Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."

A tanítványok jutalma(C)

28 Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk."

29 Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért,

30 és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.

31 Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."

Zsoltárok 44:9-26

Istent dicsérjük minden nap, neved magasztaljuk örökké. (Szela.)

10 Mégis elvetettél, megszégyenítettél minket, nem vonultál ki seregeinkkel.

11 Megfutamítottál az ellenség előtt, gyűlölőink kifosztottak bennünket.

12 Odadobtál minket, mint vágójuhokat, és szétszórtál a népek közé.

13 Potom áron adtad el népedet, nem szabtál magas vételárat érte.

14 Gyalázatossá tettél szomszédaink előtt, gúnyol és csúfol környezetünk.

15 Szóbeszéd tárgyává tettél a népek között, fejüket csóválják miattunk a nemzetek.

16 Minden nap szidalmaznak engem, szégyen borítja arcomat

17 a gyalázók és a káromlók szava miatt, az ellenség és a bosszúálló miatt.

18 Bár mindez ránk szakadt, nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.

19 Szívünk nem szakadt el tőled, lépteink sem tértek le ösvényedről.

20 Pedig a sakálok tanyájára űztél minket, és a halál árnyékát borítottad ránk.

21 Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és idegen istenhez emeltük volna fel kezünket,

22 nem vette volna-e észre Isten? Hiszen ő ismeri a szívnek titkait.

23 Miattad gyilkolnak minket naponta, vágójuhoknak tekintenek.

24 Serkenj fel! Miért alszol, Uram? Ébredj föl, ne taszíts el végképp!

25 Miért rejted el orcádat, miért felejted el nyomorúságunkat és ínségünket?

26 Lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földöz tapadt.

Példabeszédek 10:20-21

20 Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér.

21 Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt.

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society